Mit nevezünk könnyű drognak?

Könnyű drognak a kende származékokat nevezzük: a marihuánát és a hasist. A marihuána a növény szárított változata, míg a hasis a kenderből különböző technikákkal kivont gyanta. Mindkettőnek a THC /delta-9-tetrahidrocannabion/ a hatóanyaga, aminek pontos hatásmechanizmusa egyelőre nem ismert, de igen sok kutatás zajlik ebben a témában. Az már biztos, hogy az agyban a THC fogadására alkalmas receptorok vannak. Ezekhez kapcsolódva a vegyület olyan biokémiai folyamatokat indít el, amelyek bódító érzéseket váltanak ki. Ennyit tudnak ma a kutatók arról, mi zajlik az agyban, ha valaki füvet /mert ez a legelterjedtebb szlengbeli neve/ szív vagy eszik.

Hogy néz ki?
Hogyan fogyasztják?

A marihuána szárított, esetleg préselt, általában zöldes növény. A hasis barna színű, gyurma állagú vagy egészen kemény anyag. Mindkettőnek igen jellegzetes szaga van. Hatásuk nem különbözik, de hatóanyagtartalma mindkettőnek igen változó lehet.

A legjellemzőbb az, hogy a cigarettába sodorják dohánnyal vegyítve, vagy kis pipákkal szívják el a füstöt. Minden kellék: pipa, hosszú papír, miniatűr vízipipa kapható a sarki trafikokban Európa nagyvárosaiban, sőt nálunk is. Szintén elterjedt fogyasztási mód, hogy süteménybe vagy valamilyen más ételbe sütik. A liberális drogpolitikájáról ismert Hollandiában cake, azaz süti formájában árusítják.

Mire jó a kender?
Eddig csak a kábítószerről beszéltünk. Pedig a kender, amiről sokaknak csak a kötél jut eszébe, igen sok oldalú. Igen erős rostjaival jó szolgálatot tesz a repülőgépek és autók karosszériájának építésekor, felhasználható a papírgyártásban, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sokan remek ruházati alapanyagnak tartják a kendert. Az első támadás a nagy európai kendermezők ellen éppen a műszál megjelenésekor volt, ami átvette a természetes alapanyag helyét. Ma újra több államban támogatják az ipari kender termelését, hisz nem kellenek gyomirtók és egyéb mesterséges vegyületek a termesztéshez, a növény roppant igénytelen.

Valóban gyógyít a marihuána?

Igen, több ezer betegségre gyógymód!

Ennél sokkal nagyobb jelentőséget kap az utóbbi időben a rákbetegek életminőségének a javításában. A cannabis származékok ugyanis étvágyat csinálnak, csökkentik a hányingert és javítják a kedélyállapotot, így több országban pl. Belgiumban vagy az USA-ban engedélyezik s kender orvosi célú felhasználását. Bizonyos betegek, természetesen szigorú ellenőrzés mellett legálisan fogyaszthatják ezt az anyagot.

Függést okoz-e a marihuána?

Pszichikai függést mindenképpen kialakít a hosszú távú, rendszeres fogyasztás. Hogy ehhez mennyi időnek kell eltelnie, az személyfüggő. Abban azonban már sa szakemberek között sincs egyetértés, hogy fizikai dependenciát kialakít-e a marihuánaszívás. Egy nemrégiben végzett kísérlet a THC-függő patkányokat „produkált”, így bizonyítva, hogy nemcsak pszichikailag lehet függeni a fűtől. Más kutatók viszont azt hangsúlyozzák, hogy ez a kísérrlet THC-kivonatal kezelt állatok reakcióit vizsgálta, az emberek viszont nem tiszta formában fogyasztják az anyagot, ráadásul a patkányoknak bevitt mennyiség nagyobb volt, mint egy fogyasztó napi adagja.

Az azonban biztos, hogy a füstszűrő nélkül szívott füves cigaretta több kátrányt rak le a tüdőben, mint a sima cigaretták, és bizonyítani próbálják azt is, hogy a THC megváltoztathatja emlékezésünket, egészen pontosan a rövidtávú memóriát építi le.
Ezek hát a kender negatív és pozitív oldalai, de ne felejtsük el, a növény nem tehet semmiről: kár lenne egy fontos ipari alapanyagtól megfosztanunk magunkat azért, mert bizonyos nemesített válfajai kábítószerként szolgálnak...